Kálmán-nap
Régi álmunk válik valóra azzal, hogy Hajdu Szabolcs és alkotótársai végre a vendégeink lesznek. Igaz, a tervezett három előadás (eredetileg trilógia volt a mű) helyett kettőt láthatunk a híres sorozatból, de a darabok önmagukban is érthetőek és élvezhetők.
Igazán egyedülálló két színházi esténk lesz a jól ismert, mégis mindig más és más arcát mutató terünkben!
E két este két egymást követő napján nézzük meg együtt ezt a két nagyszerű darabot, amik egymás után megtekintve még inkább felerősítik az amúgy sem gyenge hatást, amit kiváltanak. A történetek nem kapcsolódnak szorosan össze, de a karakterek és a témák szintjén nagyon sok áthallás van. Úgy is mondhatnánk, hogy az előadások egymásra mutatnak, egymást egészítik ki. A darabokra külön-külön, és egyben is (ez adja szerintünk a tökéletes egymásra hangolódás élményét!) lehet jegyet venni.
A Kálmán-nap arról az életszakaszról szól, amikor a történet szereplői felismerik, hogy minden csak ismétlődés az ember életében, sok fordulat már nem várható, nincs több kockázatvállalás, őrzése van annak, ami már megvan, mert nincs idő és erő újrakezdeni.
A történetek mindig ugyanazok, csak más és más fénytörésben tűnnek fel a különböző időszakokban. Megtalálni a nyelvet, a hangütést, hogy érvényesen szólalhassanak meg ezek az alapmesék – ez erős motiváció mindannyiunk számára. Életre kelteni, jelenidejűvé tenni az archetipikus karaktereket, hogy felismerhetőek és beazonosíthatóak legyenek. A jelen tettenérése, megragadása a cél, hogy a beazonosíthatóság révén, továbbgondolásra késztessünk, támpontokat adjunk a problémák feldolgozásához. A történet, történetünk látszólag egyszerű, egy kis semmiség, végtelenül hétköznapi eset, apró ügy. De mi pontosan ezt a picit szeretnénk megmutatni, mert hiszünk benne, hogy ami a papíron láthatatlan, a színpadon láthatóvá válik, az apróság nagy lesz, éppen akkora méretű, ami már elég a beazonosíthatósághoz, ami tájékozódási pontokat, megerősítést, esetleg vigasztalást ad a nézőnek.
(Az ebből készült filmet azóta be is mutatták.)
Mindegyik előadás után közösen beszélgetünk a darabokról – és általuk a közös életünkről, amit olyan kíméletlenül, olyan elemző pontossággal mutatnak be. A beszélgetéseket Karafiáth Orsolya vezeti, és a célunk az, ami mindig: hogy a közönség is bekapcsolódjon. Elképzelésünk szerint az esték által minket érő erőteljes hatások még inkább megdolgozzák a lelkünket, és a beszélgetésekben így szintet tudunk lépni.
Találkozzunk és töltsük együtt ezt az évadot is!
Anikó, Orsi, Gábor
Kapunyitás 18 órától.
Alkotók
- Hajdu Szabolcs író, rendező
Szereplők
- Pető Kata
- Földeáki Nóra
- Szabó Domokos
- Gelányi Imre
- Hajdu Szabolcs