A szökés

Monodráma Gérecz Attila művei alapján

2016. november 17., csütörtök, 19:00

Ki volt Gérecz Attila?

Gérecz Attila (Dunakeszi, 1929. november 20. – Budapest 1956. november 7.) magyar költő, sportoló, forradalmár, az 1956-os forradalom és szabadságharc hősi halottja.

Értelmiségi családból származik. Mérnök apja első világháborús vitézi címe miatt nem mehetett egyetemre, így vasesztergályos tanuló lett. 1950 december 8.-án tartóztatták le összeesküvés vádjával, és 15 éves fegyházbüntetésre ítélték. A társai közül négyet halálra ítéltek, egyiküket i is végezték. Gérecz a váci börtönben töltötte büntetését, ahol verseket írt és francia, angol és német költők verseit fordította.

1954 májusában írta első versét, az Így bocskorosan címűt, mely vers tele van optimizmussal. Ekkor – Nagy Imrének köszönhetően – általános enyhülés volt tapasztalható a börtönökben is. Nem zárták az elítélteket magánzárkába, és dolgozhattak is a gombüzemben és a csillámpala-műhelyben. Ez tényleg felszabadító volt, főképp, hogy addig csakis szemre húzott sapkával, hátratett kézzel és egyesével engedélyezték a sétákat. Mikor a rabok találkozhattak, beszélgethettek, valóságos irodalmi kör szerveződött közöttük, ők lettek a Füveskert csoport, a börtönkápolna előtti térről elnevezve. A verseiket WC papírra írták, és a találkozásokkor felolvasták egymásnak.

Gérecz a nagy dunai árvíz idején, 1954. július 18-án szökött meg a váci börtönből, átúszván a jeges Dunát. (Nagy erőt igényelt, sportolói múltja segítette.) Ám három nap múltán valaki beárulta, és el is fogták őt. A Budapesti Országos Börtönbe vitték és hónapokig szigorított magánzárkában, sötétzárkában tartották. 1956. október 30-án szabadult. November 4-étől részt vett az utcai harcokban. A Rókus kórháznál két szovjet tankot kilőtt, mielőtt egy T–34-es gépfegyversorozatából halálos lövés érte. A Kerepesi temető 21-es parcellájában nyugszik.

1991-ben jelent meg az első verseskötete Gérecz Attila, a költő – 1956 mártírja címmel (korábban 1957-ben közölte verseit nyugaton a Nemzetőr folyóirat).

A börtönben írt kézirata alapján 2000-ben, 2001-ben és 2006-ban jelent meg a teljes életművet felölelő, Így bocskorosan című kötet, a Kráter kiadó gondozásában.

Gérecz Attila 2000-ben posztumusz megkapta a Balassi Bálint-emlékkardot.

Emlékére díjat alapított Kárpáti Kamil, a Stádium Kiadó vezetője 1992-ben, és az utóbbi években kétévente osztják ki harminc év alatti költőnek, első verseskötetéért. A díjat október 23-án adják át.

Életéről két film is készült. A Szökés a nagy árvíz idején című kisjátékfilm 1996-ban, Czigány Zoltán rendezésében, és a Csendkút színes, magyar filmdráma 2007-ben, Pozsgai Zsolt rendezésében.

A szökés című darabot Csuja László rendező és Kristóf Borbála dramaturg írta, játssza Orosz Ákos.

Ösztönös, reflektálatlan szabadságvágy

Csuja László, a Színház- és Filmművészeti Egyetemen végzett 2012-ben, kisjáték- és dokumentumfilmeket valamint színházi előadásokat rendezett. 2007-ben alapította és hét évig vezette az Erdélyi Vándorszínházat. 2017 tavaszán forgatja első nagyjátékfilmjét a Nemzeti Filmalap Inkubátor Programjának keretében.

Csuja László a Szökésről

Orosz Ákos estje - Csuja László rendező

Csuja László akkor mélyedt el Gérecz életében, mikor egy barátja, Kele Fodor Ákos megkapta a Gérecz Attila díjat. Így akadt rá Gérecz főművére, egy elbeszélő költeményre, melyben az 1954-es szökését dokumentálja. „A személyes, dokumentatív hangvételű történetek mindig vonzottak, de elsősorban mégse a szövege, hanem Gérecz karaktere ragadott meg. Van a jellemében valami brutálisan ösztönös, reflektáltatlan szabadságvágy, ami számomra irigylésre méltó. Másrészt egy kamaszos naivság, már-már értelmezhetetlen vakmerőség.  Egy pesti vagány volt, aki nem félt senkitől. A darabnak egy szép motivikus kerete van: ahogyan megküzd az áradó Dunával ugyanúgy küzd meg a kommunista diktatúrával is. Ez a történet arról szól, hogy próbálja a hatalom megtörni, de nem sikerül.” – mondta a darabról egy interjúban, hozzátéve, hogy „Fontos az ilyen típusú élmények újraélése, feldolgozása egy olyan országban, ahol az egyén és a hatalom viszonya máig rengeteg konfliktussal terhelt, hiszen a XX. századi történelmi traumáink nincsenek rendesen kibeszélve, és ettől mindenkiben pulzál a múlt frusztrációja, sértettsége.”

A monodráma Gérecz költeményeiből és egy, az édesanyjának írt levélből született meg végül. Ákossal pedig voltaképp a véletlen hozta össze őket. „Ákossal egész véletlenül találkoztam egy kocsmában tavaly télen, nyomta a dumáját, és megéreztem, hogy jó lesz erre a szerepre. Nagyon erős a jelenléte a színpadon, képes elvinni egy órát egyedül. Ő is egy pesti vagány srác, aki egyszerre naiv és démonikus. Elhiszed neki, hogy megszökött a sittről a csajához” – meséli ugyanebbe az interjúban.

A darab intenzív, beszippantó, a líra és a próza váltja egymást a szövegben, különös feszültséget hozva létre.

A műsor után a művészekkel Karafiáth Orsolya beszélget.